A Teremtőben való hit és az empirikus megfigyelés

Total Views : 6
Zoom In Zoom Out Késöbb olvasom Print

Köztudott – bár sokszor elhallgatott – tény, hogy a modern tudomány keresztény világnézeti alapokon született. Ez történetileg is igaz, és viszonylag könnyű belátni az okait is. Alfred North Whitehead brit filozófus például hangsúlyozza, hogy a tudomány nem létezhetne anélkül az általános meggyőződés nélkül, hogy létezik Rend, az ember pedig rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezt a rendet megismerhesse.

Köztudott – bár sokszor elhallgatott – tény, hogy a modern tudomány keresztény világnézeti alapokon született. Ez történetileg is igaz, és viszonylag könnyű belátni az okait is. Alfred North Whitehead brit filozófus például hangsúlyozza, hogy a tudomány nem létezhetne anélkül az általános meggyőződés nélkül, hogy létezik Rend, az ember pedig rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezt a rendet megismerhesse. Tudományfilozófusok tudják, hogy mindkét előfeltevés eredetileg abból a kettős keresztény meggyőződésből táplálkozott, hogy egyrészt az univerzum egy értelmes Alkotó műve, másrészt ez az Alkotó a saját képmására teremtette az embert, szintén értelemmel, hogy kutassa a műveit. Kepler elhíresült mondata ebből a szempontból tipikus: „a tudós dolga az, hogy Isten gondolatait gondolja végig”.

Tudománytörténészek rámutatnak, hogy a modern tudomány robbanásszerű fejlődése akkor kezdődött, amikor keresztény gondolkodók szakítottak nem csak a középkor sokféle babonájával, de a görögök szemléletével is. A keresztény gondolkodók és a görög filozófusok egyetértettek abban, hogy a világ racionális, vagyis rend van benne. Volt azonban egy lényeges különbség köztük. A görögök azt feltételezték, hogy a világot filozófiai dedukcióval is meg lehet ismerni, hiszen a dolgok rendjét evidens logikai összefüggések irányítják. A görögöknek ezért nem volt szükségük alapos megfigyelésre ahhoz, hogy érteni véljék a világ rendjét. Arisztotelész és Ptolemaiosz például azt feltételezték, hogy a bolygók keringése tökéletesen kör alakú, hiszen a mennyei szférákban kizárólag tökéletesség uralkodhat. Mivel a körkörös mozgás a legtökéletesebb mozgás, a bolygók is csak így keringhetnek.

A keresztény tudósok másból indultak ki. A keresztény tudósok számára az „első filozófia” Isten létezése volt. Ebből arra következtettek, hogy a dolgok rendje nem valamiféle belső logikai szükségszerűségből fakad, hanem Isten értelmes szándékaiból és tervéből. Azt is feltételezték, hogy Isten az embert hasonlóan értelmes lélekkel ajándékozta meg, ezért a dolgok valóságát kutatva képes felfedezni Isten tervét. Ha a dolgok rendjét nem valamiféle logikai szükségszerűség alakítja olyanná, amilyen, akkor a világegyetemet kontingencia (esetlegesség) jellemzi. Vagyis a világ nem szükségszerűen olyan, amilyen, hanem azért, mert Isten ilyennek teremtette. Ebből következően azt kell megismernünk, ami van, nem azt, amilyennek a dolgoknak lenniük kell. Vagyis Isten titkainak a kikutatásához empirikus megfigyelésre van szükség. Így indult útjára a modern tudomány.

A keresztény alapokra építkező modern tudomány nem azt kezdte kutatni, hogy Istennek mit kellett tennie, hanem azt, hogy Isten ténylegesen mit tett. Mivel Istennek tökéletes szabadsága volt arra, hogy Alkotóként azt tegyen, amit akar, a modern tudomány a deduktív módszer helyett a megfigyelésre helyezte a hangsúlyt. A keresztény tudósok azt mondták: nézzük meg, vajon Isten milyen világot alkotott és hogyan tette? Tényleg kör alakú pályán mozognak a bolygók? Mi van a sejtekben? Mit találunk a fosszíliák között? Milyenek a molekulák? Miből áll a fény? Mit árulnak el a föld lemezei? Mit találunk az univerzumban, ha egyre hatékonyabb teleszkópokkal vizsgáljuk?

Az elmúlt húsz évben többször is jártam Cambridge-ben. Az egyik legérdekesebb élményem ebben a történelmi levegőjű egyetemi városban a keresztény emlékek felfedezése volt. Ranald Macaulay a Christian Heritage Foundation vezetőjeként végigvitt Cambridge patinás terein, és megmutogatta az egyetem és a város keresztény gyökereit, valamint a keresztény gondolkodás kitörölhetetlen nyomait. A Cavendish Laboratory kapujának boltívén ma is egy latin nyelvű felirat emlékeztet a zsoltáros ujjongó felkiáltására: Magna opera Domini exquisita in omnes voluntates ejus. J. C. Maxwell helyezte el a feliratot 1871-ben, mert a tudományos munka alapjának tartotta, hogy a tudós Isten hatalmas cselekedeteinek kikutatásában gyönyörködjön. Lenyűgöző azoknak a keresztény tudósoknak a listája, akik ezt tették: Kopernikusz, Kepler, Galilei, Linné, Boyle, Agassiz, Newton, Kelvin, Pasteur, Faraday, Rutherford, Planck, Maxwell, és a listát sokáig lehetne folytatni. A világ nyitott kutatása nem idegen a kereszténységtől. Éppen ellenkezőleg: a lényegéhez tartozik.

Még több

Új képek