Tényleg egy istállóban született Jézus?

By 3 hónappal agoEgyéb
Want create site? Find Free WordPress Themes and plugins.

A legtöbben úgy gondolják, tudják, hogyan született Jézus. A karácsonyi betlehem alapján képzelik el, hogyan történt a dolog: Józsefnek és Máriának el kellett mennie Betlehembe, József szülőfalujába a császár által elrendelt összeírás (népszámlálás) miatt. Mivel nem volt hely a vendégfogadóban, csak az istállóban vagy jászolban, ezért Mária ott a tehenek és juhok között szülte meg Jézust egy hideg és rideg éjszakán.

Ez a betlehemi kép ezer sebtől vérzik. Egyrészt mit keresett volna József egy vendégfogadóban? Ő betlehemi születésű volt, valószínűleg ott is nőtt fel, minden ember ismerte őt, akkoriban pár százan laktak csak Betlehemben, legalább minden második házban valamelyik közvetlen rokona vagy unokatestvére lakott. Akkoriban az emberek vadidegeneket befogadtak a házaikba, nemhogy közvetlen rokonokat. (Emlékezzünk rá, Jézus tanítványai is vadidegeneknél laktak, Jézus lelkükre is kötötte, hogy ne járjanak házról-házra lakni, hanem amíg egy városban vannak, végig ugyanannál a családnál maradjanak. De más helyeken is sok példát találunk arra, hogy vadidegenek fogadtak be emberek az otthonukba.)

Az akkori kultúrában a családi kötelék mindennél erősebb volt. Ha nem is ismerték volna fel Józsefet, elég lett volna csak bemutatkoznia, hogy én vagyok József, Héli fia és minden ajtó kitárult volna előtte.

Sőt, Mária rokonai, Zakariás és Erzsébet is a közelben laktak Júdea hegyvidékének egy városában, nem messze Betlehemtől.

Gondoljuk egy kicsit tovább. Mennyire reális, hogy egy szülő nőt egyetlen házba se fogadnak be, vagy ha már tényleg vendégfogadóba mennek, akkor legalább a konyhába nem engedik be, hogy ott szüljön? Ez teljesen nonszensz lenne még a mai kultúrában is, akkor pedig egyenesen elképzelhetetlen lett volna.

Az emberek elméjében hirtelen tört rá a szülés Máriára, ahogy megérkeztek Betlehemben. A Biblia ilyet sem állít, csak annyit mond, hogy miközben Betlehemben időztek, megindult a szülés. Lehet, hogy már hetek óta ott voltak. (Ne felejtsük el, József szülőfalujában voltak, mindenki rokon volt. Teljesen lehetséges, hogy minden rokonnál időztek egy-két napot, ha már úgyis menni kellett az összeírás miatt. Az akkori kultúrában az lett volna a furcsa, ha nem így tesznek.)

Akkor mi történhetett valójában?

Az egyik dolog, hogy Lukács nem vendégfogadóról beszél, ahogy az elterjedt az angol fordítás miatt. A kereskedelmi vendégfogadó pandocheion görögül. Az irgalmas szamaritánius egy ilyen vendégfogadóban helyezte el a sebesültet és adott pénzt a fogadósnak, hogy az gondozza őt.  (Lukács 10:34)

Jézus születése esetén Lukács a katalima szót használja, ami egyszerűen szállást vagy vendégszobát jelent. A Lukács 22-ben is ugyanez szó van: hol az a vendégszoba, ahol megehetem a húsvéti bárányt az én tanítványaimmal.

Az akkori közel-keleti házak jellemzően egyszobásak voltak, amihez csatlakozott gyakran egy “tisztaszoba” vagy vendégszoba (hívták a próféta lakhelyének is, utalva arra, hogy Elizeusnak is egy ilyen volt fenntartva). Ebben a szobában nem laktak. (Jézus példázatában az egyetlen lámpás az egész házat bevilágította. Azért, mert egyetlen szobából állt akkoriban az átlagos ház.)

A lakószoba egyszerre volt alvóhely, konyha és még valami: a szoba végében gerendákkal elzárva aludtak éjjel az állatok. Egyrészt melegítették a szobát a testükkel, másrészt biztonságban voltak éjszakára a tolvajoktól. Ezt hívták jászolnak. Nappalra kiterelték őket a ház elé és kikötötték őket. Ezért mondta Jézus, hogy nem oldja el mindegyikőtök a szamarát és nem viszi-e itatni. Mivel nem maradhattak nappalra bent az állatok, biztos, hogy minden farizeus is megcsinálta ezt szombaton is.

Megértjük azt is, miért mondta a Bírák 11-ben Jefte, hogy az, ami először kijön a háza ajtaján, azt feláldozza Istennek. Valószínűleg reggelre ért haza és ő egy állatra számított, nem arra, hogy a lánya fog elészaladni elsőnek. Mert az állatok benn voltak a házban estére. (Természetesen nem az állattenyésztő 300 juha, hanem az átlagember szamara, egy-egy kecskéje, juha.)

Mi történt hát? Ahol megszálltak Józsefék, az egyik rokonnál, a vendégszoba már foglalt volt, az egyetlen lakószobában pedig a népes család lakott, így csak a szoba végében, az állatok mellett tudtak aludni, de bent a házban. Vagy az összeírás miatt volt ilyen nagy zsúfoltság Betlehemben, vagy éppen valamelyik őszi ünnep miatt volt tele Betlehem. (Kilenc kilométerre volt Jeruzsálem.) Tehát szó nem volt arról, hogy egy fogadó istállójában szálltak volna meg és ott kellett volna megszületnie Jézusnak.

A karácsonyi betlehemezés másik kelléke a három király látogatása a kisdednél, ott mindjárt az istállóban.

A Bibliából az alábbi dolgokat tudjuk: a látogatók nem királyok voltak, hanem bölcsek vagy csillagászok (görögül magios) és a pontos számukat sem ismerjük. A korai hagyomány szerint tizenketten voltak, persze ez is csak ugyanolyan spekuláció, mint az, hogy hárman voltak. Keletről jöttek, ez egy római embernek mondjuk a mai Iránt vagy Irakot jelenti, azonban egy izraelinek a kelet kifejezés a közeli Arábiát jelentette, egész pontosan a Jordán túlpartját, az Arábiai sivatagot. Ezt támasztja alá, hogy két dologról volt híres ez a terület: az aranybányáiról, illetve az illatszereiről. A mirha alapanyagát a Dél-Arábiában növő fákról szedték. Ezeket hozták ajándékba a bölcsek: aranyat, mirhát és tömjént. A korai egyház atyák (Justin, Tertulliánusz) is Arábiába helyezték a bölcsek származási helyét.

A bölcsek jóval Jézus születése után indulhattak útnak. Eleve nem az istállóban látogatták meg Jézust (hiszen nem is ott született), hanem a házban, ahogy azt a Mt. 2:11 is mondja. Mivel a bölcsek látogatása előtt Jézus szülei már voltak Jeruzsálemben Mária tisztulása után, ami 40 napig tartott a 3Móz 12:4 szerint, majd a bölcsek látogatása után még másnap elmenekültek Egyiptomba, így biztos, hogy több hónapos volt Jézus, amikor a látogatás történt. Ezért is ölette meg Heródes a két év alatti fiú csecsemőket, ahogy előzőleg a csillag feltűnéséről kifaggatta a bölcseket.

 



 

 

Röviden összefoglalva: valószínűleg semmi nem úgy történt, ahogy azt a hagyomány gondolja. Az már csak hab a tortán, hogy Jézus pontos születési idejéről csak annyit tudunk meg a Bibliából, hogy biztos nem decemberben volt, hiszen akkor a pásztorok sem lettek volna a mezőn és az akkori közlekedési körülmények között biztos nem akkorra teszik kötelezővé mindenkinek, hogy megjelenjen a szülőföldjén az összeírás miatt.

A legvalószínűbb időpont kora ősz lehet, a mezőgazdasági munkák befejezése után, de az árvízekkel járó téli időjárás beköszönte előtt.

December 25-e a legyőzhetetlen napisten ünnepe volt a pogány világban, amikor is újra rövidülni kezdtek az éjszakák és egyre hosszabbak lettek a nappalok, vagyis a napisten újra legyőzte a sötétséget. Ennek a dátumnak semmi köze a se a Bibliához, se Jézus születéséhez, az egyház elpogányosodása után lett ez Jézus születése idejének kikiáltva, valamikor a negyedik-ötödik évszázadban. A két időpont egybecsúsztatása azt a célt szolgálta, hogy a pogányok könnyebben elfogadják a kereszténységet, ami akkora már elveszítette az erejét, így ilyen trükkökkel próbálták meg vonzóvá tenni azt a pogányok előtt.

Did you find apk for android? You can find new Free Android Games and apps.
Keresztény Hírek

Author Keresztény Hírek

More posts by Keresztény Hírek